Mit jelent a valódi klímatisztítás, milyen egészségi kockázatokkal járhat az elhanyagolt berendezés, és ki végezheti el szakszerűen?

A képeken több klímaberendezés kiszerelt szűrője látható. 

A szennyeződés nem néhány porszemet jelent: a hálók egy részét vastag, összefüggő réteg fedi, amely helyenként szinte teljesen eltakarja a szűrő eredeti felületét. Sokan egy ilyen állapotú klímát még mindig zavartalanul használnak. A készülék bekapcsol, hűt, esetleg fűt is, ezért első pillantásra nincs ok aggodalomra. Amikor pedig eljön a karbantartás ideje, előfordul, hogy valaki kiveszi a szűrőt, leöblíti, a beltéri egységbe befúj valamilyen illatos vagy fertőtlenítőnek nevezett szert, majd néhány perc múlva kijelenti:

„Készen van, a klíma ki lett tisztítva.”

De valóban megtörtént a tisztítás? A szűrő lemosása fontos feladat, de a klímaberendezésnek csak egyetlen része. A beltéri egységben található hőcserélő, ventilátorkerék, légterelő elemek, kondenzvíztálca és kondenzvíz-elvezetés ugyanúgy szennyeződhet. Ha ezekhez nem nyúlnak hozzá, a készülék belsejében továbbra is ott maradhat a lerakódott por, a nedves szennyeződés, a biofilm, a kellemetlen szagot okozó anyag vagy a penészesedés. A gyártói tájékoztatók is különbséget tesznek az egyszerű felületi tisztítás és a teljes körű karbantartás között. A Daikin kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a burkolat letörlése, a készülék gombaölő szerrel történő lefújása vagy a szűrő lemosása önmagában nem azonos a szakszerű karbantartással. Ez a különbség nem csupán műszaki kérdés. Hatással lehet a levegő minőségére, a készülék fogyasztására, élettartamára, a munkahelyi környezetre, a jótállásra és végső soron az emberek egészségére is.

1. fejezet

Mit látunk a szűrőn, és mi maradhat rejtve a klíma belsejében?

A beltéri klímaberendezés működés közben folyamatosan átáramoltatja magán a helyiség levegőjét. A levegővel együtt por, textilszál, állati szőr, pollen, korom, aeroszolrészecske és más szennyeződés is eljut a készülékig.A műanyag hálós előszűrő feladata, hogy a nagyobb szennyeződéseket felfogja. A képeken jól látható, mi történik akkor, ha ezt hosszú időn keresztül nem tisztítják: a háló egyre kevésbé átjárható, a légáramlás csökken, és a ventilátornak ugyanannyi levegő mozgatásához nagyobb terhelés mellett kell működnie.A szennyezett szűrő azonban csak a látható rész.A kisebb részecskék átjuthatnak rajta, és megtapadhatnak a hideg hőcserélő felületén. Hűtési üzemben a levegő nedvessége kicsapódik ezen a felületen, így a por nedvességgel keveredhet. A kondenzvíz a csepptálcába, majd az elvezető csőbe kerül. Ha ezek a részek szennyezettek, rosszul ürülnek vagy hosszabb ideig nedvesek maradnak, kedvezőtlen higiénés állapot alakulhat ki.Egy valódi karbantartás során ezért nem elegendő csupán azt ellenőrizni, hogy a szűrő tiszta-e. Meg kell vizsgálni többek között:

• a beltéri hőcserélő állapotát;
• a ventilátorkereket és annak lapátjait;
• a kondenzvíztálcát;
• a kondenzvíz-elvezetés átjárhatóságát;
• a légterelő elemeket;
• a burkolat mögötti lerakódásokat;
• a kültéri egység hőcserélőjének szennyezettségét;
• a készülék működését, zaját és rendellenes szagát.

A gyártói ajánlások gyakran rendszeres szűrőellenőrzést írnak elő. A Gree például folyamatos használat mellett legalább kéthetente javasolja a szűrők ellenőrzését, és szükség szerinti tisztítását. A gyártó azt is hangsúlyozza, hogy az eltömődött szűrő ronthatja a teljesítményt és növelheti az energiafogyasztást.Fontos azonban különválasztani két feladatot:A szűrő rendszeres, felhasználó által is elvégezhető tisztítása nem helyettesíti a szakember által végzett időszakos karbantartást.Ez hasonló ahhoz, mint amikor valaki rendszeresen letörli az autó műszerfalát, majd úgy gondolja, hogy ezzel a motor karbantartását is elvégezte. Mindkét feladat hasznos, de teljesen más célt szolgál.

„Csak befújták valamivel” – ez már tisztítás?

Önmagában attól, hogy a klíma kellemes illatú lett, még nem biztos, hogy tiszta.Egy fertőtlenítő vagy illatosító szer csökkentheti bizonyos mikroorganizmusok számát a kezelt felületen, de nem távolítja el automatikusan:

• a vastag porréteget;
• a ventilátorkerékre tapadt szennyeződést;
• a kondenzvíztálcában lévő lerakódást;
• az eltömődött elvezetőcsövet;
• a hőcserélő lamellái közötti koszt;
• a burkolat mögötti szerves szennyeződést.

A fertőtlenítés csak megfelelően megtisztított felületen lehet igazán hatékony. Ha a szennyeződés fizikailag a helyén marad, egy gyors permetezés legfeljebb részleges és átmeneti eredményt adhat.A felhasznált szernek alkalmasnak kell lennie az adott felületre és felhasználási célra. Nem mindegy, hogy milyen hatóanyagot, koncentrációt és behatási időt alkalmaznak, valamint az sem, hogy a szer károsíthatja-e a műanyagot, a hőcserélőt vagy a bevonatokat. A gyártói utasításokat és a szer használati előírásait minden esetben figyelembe kell venni.

2. fejezet

„Mindig megfázom a klímától” – betegség vagy rossz használat?

Gyakori panasz, hogy valaki a klimatizált helyiségben torokfájást, orrdugulást, köhögést, szemszárazságot, fejfájást vagy izomfájdalmat tapasztal. Ezeket a tüneteket sokan egyszerűen úgy foglalják össze:„Megfáztam a klímától.”A klasszikus náthát azonban nem önmagában a hideg levegő okozza. A közönséges megfázás hátterében különböző légúti vírusok állnak, amelyek emberről emberre terjedhetnek.Ez azonban nem jelenti azt, hogy a klíma használata ne járhatna kellemetlen vagy egészséget érintő hatásokkal.

Közvetlen hideg légáram

Ha a hideg levegő órákon keresztül közvetlenül egy dolgozó nyakára, hátára, arcára vagy vállára áramlik, az kellemetlen hőérzetet, izomfeszülést, nyak- és vállfájdalmat okozhat. A probléma ilyenkor nem fertőzés, hanem a rosszul beállított légirány, a túl alacsony hőmérséklet vagy a túl nagy légsebesség.Különösen gyakori ez irodákban, üzletekben és recepciókon, ahol valaki egész nap ugyanazon a helyen ül vagy áll, közvetlenül a beltéri egység alatt.A megfelelő használat része:

• a kifújt levegő ne közvetlenül az emberre irányuljon;
• ne legyen indokolatlanul nagy különbség a külső és belső hőmérséklet között;
• a ventilátorfokozat igazodjon a helyiséghez;
• a légterelők megfelelően legyenek beállítva;
• szükség esetén a munkaállomás helyét is felül kell vizsgálni.

Száraz levegő és irritáció

A hűtési folyamat párát von ki a levegőből. Túlzott vagy tartós hűtés esetén a szárazabb levegő irritálhatja a szemet, az orr és a torok nyálkahártyáját. A száraz beltéri levegő önmagában is hozzájárulhat orr- és arcüregi panaszokhoz.Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a berendezés fertőzést okozott. A tünetek hátterében lehet:

• túl alacsony beállított hőmérséklet;
• alacsony páratartalom;
• nagy légsebesség;
• közvetlen huzathatás;
• nem megfelelő szellőztetés;
• por- vagy penészallergia;
• meglévő asztmás vagy légúti érzékenység.

Por, pollen és penész eredetű panaszok

A szennyezett berendezésből vagy a helyiség keringtetett levegőjéből származó részecskék allergiás tüneteket válthatnak ki az arra érzékenyeknél. A penészallergia tünetei között szerepelhet a tüsszögés, az orrfolyás vagy orrdugulás, a köhögés, a szem- és torokviszketés, valamint a könnyezés.Asztmás munkavállalóknál a rossz levegőminőség, a por és különböző irritáló anyagok súlyosbíthatják a panaszokat. Ilyen esetben a készülék tisztítása mellett a teljes munkakörnyezetet is értékelni kell.

A klíma nem feltétlenül szellőztet

Az oldalfali split klímák többsége a helyiség levegőjét keringteti, hűti vagy fűti, de nem juttat be kívülről friss levegőt. Az NNGYK módszertani anyagai is hangsúlyozzák, hogy a split klímát nem szabad összetéveszteni a friss levegőt biztosító szellőztető vagy légkezelő rendszerrel.Ez munkahelyen különösen fontos. Lehet kellemesen hűvös a helyiség, miközben a szén-dioxid-szint emelkedik, a levegő elhasználódik, és a szagok vagy egyéb szennyezőanyagok feldúsulnak.A klíma használata tehát nem váltja ki a szükséges levegőcserét.

3. fejezet

Mit írnak elő a munkahelyekre vonatkozó magyar szabályok?

A magyar jogszabályok jellemzően nem úgy fogalmaznak, hogy „minden split klímát évente pontosan ennyiszer kell fertőtleníteni”. A munkáltató kötelezettsége ennél összetettebb: olyan munkakörnyezetet kell biztosítania, amely nem veszélyezteti a dolgozók egészségét és biztonságát.Az 1993. évi XCIII. törvény, vagyis a munkavédelmi törvény alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató feladata. Ebbe beletartozik a munkakörnyezet kockázatainak értékelése, a szükséges megelőző intézkedések meghatározása és a berendezések megfelelő állapotának fenntartása.A 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet a munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeit szabályozza. Mesterséges szellőztetés esetén figyelembe kell venni többek között a helyiségben dolgozók számát, a fizikai megterhelést, a technológia jellegét, a légszennyezettséget és a helyiség térfogatát. A rendszer üzembe helyezésekor méréssel kell meggyőződni a megfelelő mennyiségű és minőségű levegőről.Ebből munkáltatói szempontból az következik, hogy nem elegendő pusztán felszerelni a klímaberendezést. Gondoskodni kell arról is, hogy:

• a készüléket rendeltetésszerűen használják;
• az állapotát rendszeresen ellenőrizzék;
• a tisztítás és karbantartás dokumentálható legyen;
• a dolgozói panaszokat kivizsgálják;
• a klíma használata ne helyettesítse indokolatlanul a szellőztetést;
• a kifújt levegő ne okozzon tartós huzathatást;
• a kockázatértékelés a klimatizált munkakörnyezetet is figyelembe vegye.

Legionella: minden klímától tartani kell?

Nem.A Legionella kérdését pontosan kell kezelni, mert gyakran tévesen minden klímaberendezést automatikusan a légiós betegséggel hoznak összefüggésbe.A 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet szerint a Legionella-kockázat elsősorban olyan, jellemzően 20–50 °C közötti vizet tartalmazó rendszerekhez kapcsolódik, amelyek működése vagy karbantartása során aeroszol keletkezhet. A rendelet példaként kiemelten kezeli többek között a nedves hűtőtornyokat, a melegvizes rendszereket és egyes aeroszolképző berendezéseket.Egy hagyományos oldalfali split klíma nem ugyanúgy működik, mint egy nedves hűtőtorony vagy párásító rendszer. Nincs benne meleg, keringtetett víztömeg, amelyből rendeltetésszerű működés során vízaeroszol jutna a helyiségbe. Ezért nem helyes automatikusan azt állítani, hogy minden koszos split klíma Legionella-fertőzést okoz.A Legionella baktérium elsősorban épített vízrendszerekben tud veszélyes mértékben elszaporodni, és a fertőzés jellemzően baktériummal szennyezett vízaeroszol belégzésével történik.A split klíma ettől még lehet higiénés szempontból elhanyagolt, poros, penészes vagy kellemetlen szagú, és ronthatja a levegő minőségét. Csak nem szabad minden problémát egyetlen, szakmailag pontatlan „legionellás klíma” kifejezéssel magyarázni.Munkahelyeken külön kell megvizsgálni, található-e a létesítményben a rendelet szerinti kockázatot jelentő közeg vagy rendszer. Ha igen, a kockázatbecslés és szükség szerinti monitoring az üzemeltető feladata.

4. fejezet

Ki tisztíthat klímát, és mi a klímaszerelő felelőssége?

Erre nincs egyetlen mondatos válasz, mert nem minden „klímatisztítás” ugyanazt a műszaki tevékenységet jelenti.

Egyszerű szűrőtisztítás

A gyártói útmutatók általában megengedik, hogy a felhasználó a könnyen hozzáférhető porszűrőket meghatározott módon kivegye, leporolja vagy lemossa. Ehhez önmagában rendszerint nincs szükség klímagáz-kezelői képesítésre.A felhasználónak azonban be kell tartania a kezelési útmutatót. A készüléket áramtalanítani kell, a szűrőt megfelelően meg kell szárítani, és nem szabad olyan tisztítószert vagy módszert alkalmazni, amelyet a gyártó tilt.

Mélytisztítás és karbantartás

A beltéri egység részleges megbontása, a ventilátorkerék, hőcserélő, csepptálca és kondenzvíz-elvezetés szakszerű tisztítása már megfelelő műszaki ismeretet igényel.A szakembernek tudnia kell:

• biztonságosan áramtalanítani a készüléket;
• sérülés nélkül megbontani és összeszerelni a burkolatot;
• megvédeni az elektromos alkatrészeket a víztől és vegyszertől;
• megfelelő anyagot és technológiát választani;
• ellenőrizni a kondenzvíz-elvezetést;
• felismerni a rendellenes működést;
• dokumentálni az elvégzett munkát.

Egy rosszul végzett tisztítás után kialakulhat elektronikai hiba, kondenzvíz-szivárgás, burkolatsérülés, zajos működés, kellemetlen vegyszerszag vagy elégtelen tisztítás.

Mikor kötelező klímagáz-kezelői képesítés?

Amennyiben a munka a hűtőkör megbontásával, hűtőközeg kezelésével, visszanyerésével, töltésével, szivárgásvizsgálattal vagy a hűtőkör javításával jár, a tevékenységet csak a szükséges képesítéssel és jogosultsággal rendelkező személy, illetve vállalkozás végezheti.A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket a 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet, valamint a képesítésekhez kapcsolódó 60/2016. (XII. 28.) NFM rendelet szabályozza.A pusztán felületi, hűtőkört nem érintő tisztítás tehát nem automatikusan F-gáz-köteles tevékenység. Ettől függetlenül a munka szakszerűségéhez szükséges tudás, eszköz, felelősség és megfelelő vállalkozási háttér továbbra is elengedhetetlen.

Mit vállal a tisztítást végző szakember?

Aki klímatisztítást vagy karbantartást vállal, annak egyértelműen meg kell mondania, mit tartalmaz a szolgáltatás.Nem mindegy, hogy az ajánlatban ez szerepel:

• szűrőmosás és felületi fertőtlenítés;

vagy ez:

• beltéri egység megbontása;
• hőcserélő tisztítása;
• ventilátorkerék tisztítása;
• csepptálca és kondenzvíz-elvezetés ellenőrzése;
• kültéri egység vizsgálata;
• működésellenőrzés;
• karbantartási dokumentáció.

A „klímatisztítás” szó önmagában túl tág. Az ügyfélnek joga van tudni, hogy pontosan milyen munkát kap a pénzéért.A szakember felelőssége különösen fontos, ha a karbantartást jótállás megőrzése érdekében végzi. A gyártói feltételek eltérhetnek. A Gree például egyes kiterjesztett jótállási konstrukcióknál évente két, szakszerviz által végzett és dokumentált karbantartást követel meg, amelyet karbantartási jeggyel és számlával kell igazolni.Más gyártónál vagy más terméknél eltérő gyakoriság és feltétel lehet érvényes, ezért mindig az adott készülék kezelési útmutatója, jótállási dokumentuma és gyártói előírása az irányadó.

Milyen gyakran kell tisztítani?

Nincs minden készülékre és használati környezetre egyformán alkalmazható időköz.Más terhelést kap egy klíma:

• egy ritkán használt hálószobában;
• egy dohányzóhelyhez közeli üzletben;
• egy fodrászatban;
• egy poros műhelyben;
• egy állattartó háztartásban;
• egy egész nap működő irodában;
• egy konyha közelében;
• vagy fűtésre és hűtésre egész évben használt helyiségben.

A gyártó előírása az elsődleges. A Gree általános tájékoztatója évente legalább két karbantartást ajánl, különösen hűtő-fűtő használat esetén.A szűrőt ennél jóval gyakrabban kell ellenőrizni. A képeken látható vastag szennyeződés nem néhány nap alatt alakult ki. Az ilyen állapot azt jelzi, hogy az ellenőrzés és tisztítás gyakorisága nem igazodott a tényleges használathoz.

Hogyan ismerhető fel a valódi, alapos karbantartás?

Érdemes előre megkérdezni a szolgáltatótól:

• Mit bont meg a beltéri egységen?
• A ventilátorkereket is megtisztítja?
• Ellenőrzi a kondenzvíztálcát és az elvezetést?
• Milyen vegyszert használ?
• A szer alkalmazható klímaberendezésben?
• Mennyi a szükséges behatási idő?
• Végez működésellenőrzést?
• Ad számlát vagy karbantartási jegyet?
• A munka megfelel a gyártói garanciális feltételeknek?
• Hűtőköri probléma esetén rendelkezik a szükséges jogosultsággal?

A válaszokból gyorsan kiderül, hogy valódi karbantartásról vagy néhány perces, felületi kezelésről van szó.

Összegzés

A képeken látható szűrők jól szemléltetik, hogy egy klímaberendezés akkor is működhet, amikor már jelentős mennyiségű szennyeződés halmozódott fel benne.A működés azonban nem azonos a megfelelő állapottal.A koszos szűrő:

• csökkentheti a légáramlást;
• ronthatja a hatékonyságot;
• növelheti az energiafelhasználást;
• hozzájárulhat a kellemetlen szagokhoz;
• ronthatja az érzékeny emberek komfortérzetét;
• jelezheti, hogy a berendezés belső részei is tisztításra szorulnak.

A klímától nem azért „fázunk meg”, mert a hideg levegő vírusokat hoz létre. A rosszul beállított légáram, a túlzott hűtés, a száraz levegő, a hiányos szellőztetés és a szennyezett berendezés azonban valódi panaszokat okozhat vagy meglévő légúti, allergiás tüneteket súlyosbíthat.Munkahelyen a klíma üzemeltetése nem pusztán kényelmi kérdés. Része a munkakörnyezetnek, ezért a munkáltatónak a kockázatértékelés, a karbantartás és a dolgozói panaszok kezelése során is foglalkoznia kell vele.A szakszerű karbantartás pedig nem abból áll, hogy valaki befúj egy kellemes illatú szert, majd öt perc múlva visszateszi a burkolatot.A tisztaságot nem az illat, hanem az elvégzett munka határozza meg.