Csak három új áramkört kellett volna bekötni – miért lett belőle teljes ujraszerelés?

Első pillantásra egyszerű megrendelésnek tűnt: három új áramkört kellett kialakítani és bekötni a meglévő lakáselosztóba.A helyszínen azonban hamar kiderült, hogy az új vezetékeket nem lehet felelősen egyszerűen „betenni valahová” a meglévő készülékek közé. Az elosztó állapota, a vezetékek áttekinthetetlensége, a korábbi átalakítások és egyes túláramvédelmi értékek miatt előbb a meglévő rendszert kellett átvizsgálni és rendezni.Ez az a pont, ahol az ügyfél jogosan megkérdezheti:

Miért nem lehetett csak bekötni azt a három új áramkört?

A válasz röviden: mert a villanyszerelő nemcsak azért felel, amit hozzáad a rendszerhez, hanem azért is, hogy az általa elkészített munka biztonságosan csatlakozzon a meglévő hálózathoz.

Mit lát az ügyfél, és mit lát a villanyszerelő?

Az ügyfél két nyitott elosztószekrényt, sok vezetéket és több kismegszakítót lát. A laikus számára egy ilyen elosztó bonyolultnak tűnhet, de nem feltétlenül veszélyesnek. Hiszen működött, volt világítás, üzemeltek a készülékek, és a kismegszakítók sem kapcsoltak le folyamatosan.A villanyszerelő azonban nemcsak azt nézi, hogy van-e áram.Azt is vizsgálja, hogy:

• melyik vezeték melyik áramkörhöz tartozik;
• megfelelő-e a vezeték keresztmetszete;
• milyen módon vezették és kötötték be;
• megfelelő értékű túláramvédelmi készülék védi-e;
• a nulla- és védővezetők megfelelően vannak-e kialakítva;
• az új áramkörök biztonságosan hozzáilleszthetők-e a meglévő rendszerhez;
• elvégezhetők-e az előírt ellenőrzések és mérések;
• az elosztó a munka befejezése után áttekinthetően és karbantarthatóan átadható-e.

A két fényképből önmagában nem lehet valamennyi műszaki hiányosságot biztosan megállapítani. A pontos minősítéshez áramkör-azonosítás, műszeres vizsgálat, a vezetékek keresztmetszetének és terhelhetőségének ellenőrzése, valamint a védelmi készülékek adatainak összevetése szükséges. A képek azonban jól mutatják, miért nem lehetett vakon hozzákezdeni három új áramkör bekötéséhez.

A nagyobb kismegszakító nem teszi erősebbé a vezetéket

Az egyik legfontosabb félreértés, hogy a kismegszakító kizárólag a fogyasztót védi.Valójában a túláramvédelem egyik alapvető feladata a vezetékrendszer védelme. A védelmi készülék névleges értékét nem lehet pusztán azért megnövelni, mert egy nagyobb teljesítményű fogyasztó lekapcsolást okoz, vagy mert az adott áramkörre később több készüléket kötöttek.Egy 16 amperes kismegszakító felszerelése nem növeli meg a mögötte lévő vezeték keresztmetszetét, hőterhelhetőségét vagy állapotát.Amennyiben a túláramvédelmi érték nincs összhangban a vezeték:

• keresztmetszetével;
• anyagával;
• szerelési módjával;
• hosszával;
• környezeti hőmérsékletével;
• együtt vezetett áramkörök számával;
• valamint a csatlakozások állapotával,

akkor a vezeték túlterhelődhet úgy is, hogy a kismegszakító még nem kapcsol le.Ennek következménye lehet a vezeték melegedése, a szigetelés gyorsabb öregedése, a kötések károsodása, szélsőséges esetben pedig tűz kialakulása.Ezért a „nagyobbra cseréljük, hogy ne oldjon le” nem javítás, hanem újabb kockázat létrehozása lehet.

Mit tehet a villanyszerelő, amikor veszélyes állapotot talál?

Fontos különbséget tenni két helyzet között.Az egyik, amikor a szerelő olyan kisebb hiányosságot talál, amely nem akadályozza a megrendelt munka biztonságos elvégzését. Ilyenkor tájékoztathatja az ügyfelet, dokumentálhatja a problémát, és külön ajánlatot adhat a javításra.A másik helyzet az, amikor a meglévő állapot miatt az új munka nem végezhető el biztonságosan.Ilyenkor a szerelő nem mondhatja azt:

„Engem csak a három új áramkörrel bíztak meg, a többi nem érdekel.”

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet és annak Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzata a felhasználói villamos berendezések műszaki biztonságára vonatkozó alapvető követelményeket tartalmazza. A szabályozás a biztonsági szint fenntartását, az észlelt rendellenességek megszüntetését és a villamos berendezések megfelelő műszaki állapotát követeli meg. Ez a gyakorlatban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a villanyszerelő az ügyfél hozzájárulása nélkül köteles az egész elosztót átépíteni. Azt viszont jelenti, hogy:

1. a veszélyesnek vagy bizonytalannak ítélt állapotot jeleznie kell;
2. nem alakíthat ki olyan új áramkört, amelynek biztonságos működését nem tudja igazolni;
3. nem helyezheti feszültség alá a saját munkáját úgy, hogy annak védelme bizonytalan;
4. szükség esetén meg kell szakítania a munkát;
5. javaslatot kell adnia a feltárt hiányosságok rendezésére;
6. a javítás után el kell végeznie a szükséges ellenőrzéseket.

Építési-szerelési tevékenységnél a kivitelezést a szakmai szabályok betartásával, megfelelő szakképesítéssel kell végezni. Ezt az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló szabályozás is egyértelműen rögzíti.

Megtagadhatja-e a szerelő a „csak kösse be” kérést?

Igen, ha a bekötés a feltárt állapot mellett nem végezhető el biztonságosan.Az ügyfél természetesen dönthet úgy, hogy nem rendeli meg a teljes javítást. A villanyszerelő viszont nem kötelezhető arra, hogy szakmailag kifogásolható vagy veszélyes munkát végezzen.Ilyenkor a tisztességes eljárás:

• a feltárt problémák bemutatása;
• fényképes dokumentálás;
• a szükséges javítások elmagyarázása;
• külön árajánlat készítése;
• annak egyértelmű rögzítése, hogy az eredeti munka miért nem végezhető el önmagában;
• veszélyes állapot esetén a használat korlátozására vagy megszüntetésére vonatkozó javaslat.

Nem az a cél, hogy egy kis munkából mesterségesen nagy megrendelés legyen.A cél az, hogy a szerelő ne adjon át olyan rendszert, amelyről tudja vagy alappal feltételezi, hogy nem biztonságos.

„De eddig működött”

Ez az egyik leggyakrabban elhangzó mondat.A villamos hálózat azonban nem attól megfelelő, hogy eddig nem történt baleset.Egy túlterhelt vezeték hosszú ideig működhet látszólag probléma nélkül. Egy meglazult kötés sem feltétlenül okoz azonnal hibát. A melegedés, az oxidáció és a szigetelések öregedése fokozatos folyamat.A figyelmeztető jelek lehetnek:

• időnként vibráló világítás;
• melegedő szerelvény;
• elszíneződött vezeték vagy kismegszakító;
• égett szag;
• indokolatlan lekapcsolás;
• időszakos készülékhiba;
• sercegő hang;
• bizonytalanul működő fogyasztók.

Az is előfordulhat, hogy sokáig semmilyen érzékelhető tünet nincs.Ezért nem elegendő a következő megállapítás:

„Felkapcsoltuk, működik.”

A biztonságos átadáshoz az is szükséges, hogy a védelmi rendszer megfelelő legyen, és az ellenőrzési eredmények igazolják a kialakítás megfelelőségét.

Miért lett szükség teljes rendbetételre?

A három új áramkör bekötéséhez először meg kellett állapítani, hogy:

• melyik meglévő vezeték hová tartozik;
• mely készülékek használhatók tovább;
• mely túláramvédelmi értékek megfelelőek;
• hol szükséges a vezetékek újrarendezése;
• hogyan alakítható ki áttekinthető nulla- és védővezető-rendszer;
• van-e elegendő és megfelelő hely az új áramkörök számára;
• milyen mérések szükségesek az átadás előtt.

Amikor egy elosztóban a vezetékek és készülékek áttekinthetetlenek, a javítás sokszor nem pusztán esztétikai rendrakás.Az áttekinthetőség a későbbi:

• hibakeresést;
• karbantartást;
• mérést;
• áramkör-azonosítást;
• biztonságos beavatkozást

is segíti.Egy rendezett elosztó önmagában még nem bizonyítja, hogy minden műszakilag megfelelő. Egy rendezetlen elosztó viszont jelentősen megnehezítheti annak ellenőrzését, hogy a rendszer valóban biztonságos-e.

Ki fizeti a többletmunkát?

Ez mindig előzetes egyeztetés kérdése.A helyes folyamat nem az, hogy a szerelő saját döntése alapján elvégez több napnyi többletmunkát, majd a végén közli az árat.A korrekt folyamat:

1. az eredeti megrendelés felmérése;
2. a rejtett vagy előre nem látható állapot feltárása;
3. az ügyfél tájékoztatása;
4. a szükséges és az ajánlott munkák elkülönítése;
5. új vagy módosított árajánlat;
6. az ügyfél jóváhagyása;
7. kivitelezés és ellenőrzés.

Az ügyfél így érti, hogy miért változott a munka terjedelme, a szerelő pedig dokumentálni tudja, hogy nem önkényesen bővítette a feladatot.

Az Otthoni Segítség szemlélete

Amikor villanyszerelőt rendel, nem csupán két kéz munkáját rendeli meg.Szakmai felelősséget is.Ha a helyszínen olyan állapotot találunk, amely mellett az eredeti feladat nem végezhető el biztonságosan, nem takarjuk vissza a problémát, és nem mondjuk azt, hogy „ehhez nekünk nincs közünk”.Megmutatjuk, miért aggályos az állapot, elmagyarázzuk a lehetséges következményeket, és egyeztetjük a biztonságos megoldást.Az OtthoniSegitseg.hu oldalon online, előre látható és kiszámítható díjazással rendelhet szakembert. Ha a munka során olyan rejtett probléma derül ki, amely az eredeti megrendelés terjedelmét érdemben megváltoztatja, a további munkáról előzetesen egyeztetünk.

A villanyszerelő felelőssége nem ér véget annál a három vezetéknél, amelyet aznap neki kell bekötnie.

A meglévő rendszer minden hibájáért természetesen nem válik automatikusan felelőssé.De azért már igen, hogy mit tesz, amikor felismeri a veszélyt.Figyelmen kívül hagyja?Vagy megáll, tájékoztat, dokumentál, és csak olyan munkát ad át, amely mellett szakmailag is vállalni tudja a nevét?Ebben az esetben három új áramkör bekötése volt az eredeti feladat.A végén az elosztó rendezése lett belőle.Nem azért, mert több munkát akartunk.Hanem azért, mert a három új áramkört csak egy biztonságosan kialakított és megfelelően védett rendszerhez lehetett felelősen csatlakoztatni.Működnie nem elég. Biztonságosan kell működnie.